Hajónk a mexikói partoktól 16 km-re található Cozumel szigetén kötött ki, ahonnan gyorsjáratú komppal keltünk át a híres Playa del Carmen üdülőhelyre. Uticélunkig innen további 65 km-t kellett megtenni a csoportunkat szállító autóbusszal. Az autópálya-szerű út kétoldalán jobb módú és szegényes települések váltották egymást, időnként nagyobb bevásárlóközpontok és vidámparkok is felbukkantak. A közbiztonság minőségét jól jelezte, hogy a tengerparti szállodakomplexumok környezetét mindenütt szögesdrótok és fegyveresek őrizték. A buszsofőr amúgy megnyugtatásunkra elmondta, hogy a Yucatan-félszigeten – különösen a turisták által leginkább látogatott részeken – összehasonlítatlanul biztonságosabb, mint Mexikó egyéb területein, de ez éppen a rendfenntartók fokozottabb ellenőrzésének és jelenlétének köszönhető.
Tulumba érkezve már csak egy kisebb sétát kellett megtennünk a part mellett húzódó romváros bejáratáig. Bent nem csak a maja romok voltak lenyűgőzőek, hanem a szürkés sárgás kövekhez csodálatos hátteret adó kék ég és a trópusi növényzet. A legszebb látvány azonban nem a romok között, hanem azon túl, a parton várt: Tulum romvárosa mögött a végtelen kék Karib-tenger és a sziklafal tövében húzódó aranyló homokos öböl fogadta az idelátogatókat.
A város eredeti elnevezése egyébként valószínűleg Zama (napfelkelte) volt, utalva keleti tájolására. A mai nevét valószínűleg már a spanyoloktól kapta.
Mindenkinek szívből kívánom, hogy legyen egy ilyen élménye januárban!